„A sárkányok városán át a Partiumba” kerékpártúrát 2025. augusztus 22.-24. közötti időszakban valósítottuk meg. A teljes program 3 napot vett igénybe, Debrecen- Nyírbátor- Nagykároly (és vissza) útvonalon. A tervezett kerékpáros program keretén belül két keréken, két országot érintően került sor kerékpáros rendezvény lebonyolítására a történelmi Hajdú-, Szabolcs- és Szatmár- vármegyékben.
A bejárt útvonal a következő volt: Debrecen- Nyírbátor – Vállaj – Csanálos (Urziceni, RO) – Nagykároly (Carei, RO), majd ugyanezen az úton vissza. Utunk során érintettük a Hajdúságot, a Nyírséget, majd az Ecsedi-lápvidéken át a Szatmári- sík határáig tekertünk. A megtett távolság a 3 nap alatt közel 200 km volt.
Az első napon az 55 km-es Debrecen- Nyírbátor szakaszt teljesítettük, melyen utunk szinte végig önálló kerékpárúton vezetett párhuzamosan az egyébként nagyforgalmú 471.sz. főúttal. Jelenleg építés alatt áll a főút Debrecen-Hajdúsámson közötti szakasza, így körültekintően kellett a kerékpárút debreceni szakaszán közlekednünk, kicsit nehézkes volt a városból a kijutás. Továbbá közlekedésbiztonsági szempontból figyelni kellett arra is, hogy Debrecen és Sámsonkert között a főúttal párhuzamos szervízúton, kerékpáros nyomon vezet az út, ahol kismértékű autós forgalommal találkoztunk. Továbbá a kerékpárútnak több helyen is van átvezetése a főút túlsó oldalára, ahol STOP táblák vannak kihelyezve a bringásoknak, de az autósok minden esetben figyeltek és előzékenyek voltak.
Kicsit nehezítette a közlekedést, hogy hosszú szakaszokon akácfák szegélyezik a kerékpárutat, sok helyen benyúló ágakkal, szembeforgalom esetén meg kellett állni. Továbbá érdemes felkészülni az esetleges defekt(ek)re, mert az akáctüskék nem a barátai a gumiabroncsoknak.
Az aszfalt minősége változó, a Sámsonkert és Hajdúsámson közötti szakasz elvékonyodik, járdaszerűvé válik, melyen nehezebb volt közlekedni. A Hajdúsámson utáni szakasznál több kilométeren keresztül pedig a fák gyökerei felpúposították a kerékpárutat, így itt rázós élményben volt részünk.
Tamásipuszta, Aradványpuszta érintésével elértük Nyíradonyt, ahol településen belül kitáblázott kerékpáros nyom furcsa kitérőt tesz, mely a közúton lerövidíthető. Nyírmihálydi, Nyírgelse és Nyírbogát között jó minőségű aszfalton lehet tekerni, itt a táj is változatosabb, meg-megszakad az akácsor, rétek, legelők tarkítják a tájat.
A pénteki napunk intenzív esős nap volt, mely esetében figyelnünk kellett arra, hogy milyen ruházatot csomagoljunk: esőkabát, poncsó, száraz tartalék ruházat, zokni stb. Szemüvegeseknek a látási viszonyok a tapadó vízcseppekkel nehezítettek voltak. Este a ruhák, cipők szárításáról is gondoskodnunk kellett. Cserébe viszont dupla szivárvány színezte be az eget.
Szállásunk a sárkányok városában, Nyírbátorban volt (Good Place Apartman, kifejezetten ajánljuk Mindenkinek). A tervezett városnézést másnap reggelre tettük át az eső miatt.
A 2. napi etap: Nyírbátor – Vállaj – Csanálos (Urziceni, RO) – Nagykároly (Carei, RO), majd vissza Nyírbátorba, kb. 80 km, közúton. A „Sárkányok városában”, Nyírbátorban városnézéssel kezdtünk. A város számos középkori emléket rejt, ezek a belvárosban találhatók. Megnéztük a Nyírbátori református templomot (gótikus stílusú), Magyarország egyik legrégebbi harangtornyával, a Báthoriak 15. századi, mára felújított várkastélyát, valamint az 1480-ban épült nyírbátori római katolikus minorita templomot, valamint a várostörténeti sétányt.
A várost elhagyva a 4915. sz. közúton tekertünk Nyírvasvári-Terem-Vállaj településeket érintve. Itt törekedtünk arra, hogy a kerékpáros csapatunk 2-3 fős csoportokban, elnyúlva az úton kerekezzen, hogy az autók könnyebben tudjanak előzni, vagy épp besorolni a biciklisek közé. Bár alsóbbrendű útról van szó, de határátkelőhöz vezet, így jelentősebb autós forgalommal találkoztunk. A láthatóságunkról gondoskodtunk: sárga mellény és teljes kivilágítás. Az aszfalt minősége elfogadható volt, kátyúkkal nem találkoztunk, csak néhol repedezett volt a szegély.
Érintettük Vállajt, mely egy rendezett, sváb település, itt megtekintettük a különleges római katolikus templomát, majd eltekerünk a híres Ecsedi- láp mellett, és elértük a határátkelőt. Határellenőrzés nincs, mivel Románia csatlakozott a Schengeni övezethez. Ennek ellenére mindenkinél javasolt, hogy legyen személyigazolvány, mert a határon a román rendőrök szúrópróba-szerűen ellenőrzik a közlekedőket. Románia másik időzónában fekszik, így számoljunk a határátkelésnél időeltérésre, odaát 1 órával későbbi időt mutat az óra.
A határtól kevesebb mint 10 km Nagykároly belvárosa, útközben csak Csanálos településen haladunk át. Az aszfalt jó minőségű, a forgalom közepes, az út sík. Nagykároly kisváros, gazdag építészeti és történelmi múlttal. A településen belül több helyen nyitott kerékpársáv van kijelölve, itt figyelni kell az autósokra. Viszont később irányhelyes kerékpárút visz a belvárosba, bár elég keskeny, de biztonságos. Az átkelések, viszont nincsenek megfelelően kiépítve, így volt, ahol leszálltunk a biciklikről és zebrán mentünk át. A településen a következő látnivalókat néztük meg: a városközpontban van egy nagy park, mely közepén áll a Károlyi-kastély, eltekertünk a volt piarista templom majd piarista rendház mellett, a volt vármegyeháza előtt vitt utunk, majd elmentünk az egykori Arany Szarvas fogadó mellett, mely ablakából látta meg először Petőfi a parkban sétálgató Szendrey Júliát, későbbi feleségét.
Délután visszaindultunk Nyírbátorba. A terep végig sík volt, hátszél is segített minket. Este a szálláson megbeszéltük az aznapi élményeket, a meglátogatott helyszínek tudnivalóit, érdekességeit, a Partium történelmét, Romániához csatolásának hátterét, a trianoni békeszerződés előzményeit, utóhatását.
A harmadik nap elköszöntünk nyírbátori bázisunktól és csapat elindult városunkba, Debrecenbe. Idő közben Nyírbogáton elidőztünk a település határában lévő pumpapályán, majd átszelve a Nyírséget, az „alma birodalmát”, délutánra visszaértünk a Hajdúságba, Debrecenbe.
„A sárkányok városán át a Partiumba” a 2025. évi „Kerékpárral 7 határon át” programsorozat részeként, az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával és a Közeledéstudományi Intézet közreműködésével valósul meg.